Az eröszakról sokat lehet olvasni és hallani a lovasképzés és a lóval való bánásmód témáiban , azonban a lelki sérülések, melyek akaratlanul vagy jobb tudás hiányában keletkeznek, legalább olyan súlyosak, mint a fizikai bántalmazások során elszenvedettek.

Egy lelkileg sérült ló tekintetéböl sok mindenre lehet következtetni. Magába fordult, szomorú, vagy - mint a képen is látható -  riadt.   
c° hhurma-13- fotolia.com

A lovakkal szembeni eröszak nem mindig szemmel látható és brutális.
A szubtil, azaz kiffinomult agresszióformák vagy megalázó cselekedetek nehezen bizonyíthatóak és észlelhetöek, gyakran játszódnak le majdhogynem láthatatlanul.

Intézményesített eröszak
 
Az intézményesített eröszak kategóriába tartozik, mikor szövetségek, különbözö orgánumok, egyesületek elöírásokat alkotnak a kiképzéshez és a teljesítményvizsgákhoz. Ezek a lónak gyakran bizonyítottan ártanak, a lótartók és tenyésztök részéröl azonban feltétel nékül elfogadottak és alkalmazásban vannak.
Ehhez tartoznak a ma elfogadott tenyésztöi teljesítmény vizsgák irányelvei.
A német Hannoveri Tenyésszövetség  mének teljesítményvizsgájának keretein belül rendezett 30 napos alkalmassági tesztnél is 3 év  az alsó korhatár.
A követelmények közé többek között nehéz terepvizsga is tartozik, rögzített akadályokkal.

Àtlagban 3 éves korban érik meg egy hátasló a lovaglásra - ez a vélemény korábbi                     
idökböl származik és nyugaton a melegvérü lovakra érvényes. A jövö versenylovait és tenyészígéreteit azonban jóval 3 éves kor alatt kezdik el edzeni.
c°anakondasp- fotolia.com


Még kritikusabban kell tekinteni az ügetö- és galoppsport elöírt szabályait.
A részben igen magas összegekkel dotált futóversenyekhez a telivéreket túl korán lovagolják be és edzik rendszeresen. Ezek a lovak már másfél évesen kezdik az edzést!


Korai elhasználódás a következmény

De mi történik azokkal a fiatal lovakkal, amelyek még nem fejezték be a fejlödésüket és a lábszár csontvégeiben még nyitott növekedési lemezekkel - ún. epifizisfúgákkal - kezdik meg az edzést?
Ezek az egyedek gyakran idejekorán elhasználódnak, elkopnak, mint sportlovakat kiselejtezik öket és  mint „ szabadidölovak“ jelennek meg a piacon. A forgalomban lévö traumatizált állatokat gyakran alábecsülik.
Sok esetben az ilyen ló önmagára és környezetére is veszélyessé válik.

Ezt az ördögi kört: szövetség - aukció - kor - teljesítményközpontúság intézményesen meg kellene szakítani és az irányvonalakat meg kellene változtatni - elsösorban a munkakezdö kor témáját . Több hangsúlyt kéne fektetni más kritériumokba, pl. az interiör ( a ló természete)  és a kornak megfelelö képzés témájába.

Mely kortól terhelhetöek a lovak?

Altalános érvényü, hogy egy ló 3 évesen éri el a hátasló érettségét és ettöl fogva terhelhetö. Ez az álláspont korábbi idökböl származik és lényegében a melegvérü lovakra érvényes.

A lovak 7-8 évesen érettek agyilag ( lelkileg) anyyira, hogy maximálisan terhelhetöek legyenek. Hogy egy fiatal ló már terhelhetö -e, megállapítható a növekedési fúgákból ( legfelsö keresztvonal a lábtöizület felett) Ezt föként a galopp sportban fontos röntgen segítségével megállapítani. Àtlagban 4-6 éves, telivéreknél 3 éves korban záródnak ezek a fúgák.

A természetes igények kielégítésének akadályozása az eröszak egy formája, amely a lovakat fizikailag és lelkileg is károsítja.
c° Christophe Fouquin- fotolia.com


Tartási és takarmányozási eröszak

A 2005 ben módosított ausztriai állatvédelmi törvényben például részletesen lefektették, mennyi helyet köteles az állattartó minden ló számára biztosítani. A megadott 10m2 ( 1.65m marmagasságig) azonban semmiképp nem kielégítö, ha a boxhoz nem tartozik egy csoportos karám vagy legelörész, amely a lónak lehetöséget ad mindkét területen - azaz kint vagy bent - szabadon tartózkodni.

Összehasonlításképp: egy átlagos ló nagysága és tömege kb. 7 szerese az emberének. Ha a méreteket emberre vetítjük, 1,5 m2-es terület állna a rendelkezésre!

A lovak egyedüli tartása

A ló számára életfontosságú a ménes. Ezen a háziasítás mit sem változtatott. Még ha bizonyos tartási krülmények ideálisak is - úgy mint a tér, szabad mozgás vagy jó takarmányozás, s ha a ló emberhez kötödik is, az egyedül tartott ló sosem fogja magát biztonságban érezni, például nyugodtan aludni.
Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni,, hogy a ló magányosan való tartása a passzív eröszak egyik legsúlyosabb formája.
A gyakran elöforduló ló- kecske tartásmód nem ad megoldást a fajtársak hiányára. .

Néhány éve megjelentek és egyre gyakrabban fordulnak elö az ún. jóléti betegségek: a ló- Cushing szindróma, az EMS és a patairha-gyulladás. Az ok a túltáplálásban és azelégtelen mozgásban keresendö - ez is a finom eröszak egy formája.
c° Nadine Haase- fotolia.com



Mozgáshiány és túltáplálás

Néhány éve aggodalomra okot adó fejlödés figyelhetö meg. Egyre gyakrabban jelennek meg az ún. jóléti betegségek a lovaknál is , mint pl. az EMS ( lovak metabolikus szindrómája, azaz kóros elhízás)  az ECS ( Cushing szindróma) - ez 2012 óta ECD - nek nevezendö - , a 2 típusú diabetes valamint a patairha- gyulladás.
Különbözö tanulmányok abból indulnak ki, hogy az idös lovak (15+) 15-40 % -a EMS -ben vagy ECD -ben szenved és immár 10 % - a fiatalabb 10 évesnél!
Az okok a mozgáshiányban és a túltápláltságban keresendök, föként a curortartalmú takarmány adása által . Ezeknek eredményeként túlsúlyos lovaink lesznek, melyek végezetül fizikailag és lelkileg megbetegszenek és a kelleténél korábban elpusztulnak.

Az eröszak sokféle arca

Sokféle elhanyagolás ill. gondozási mód létezik környezetünkben, amely kimeríti a rejtett eröszak fogalmát.
Némely ezek közül tájékozatlanság és /vagy meggondolatlanság eredménye :

- az elégtelen fény és friss levegö az istállóban ma már bizonyítottan megbetegíti a lovat és rontja a komfortérzését.
- elektromos áram behúzása a box oldalában karórágás megakadályozására tartós stressz kiváltója
- elégtelen legelöméretek kitörésre késztetik a lovakat- ennek fatális következményeivel
- túl dús vagy túl száraz legelökön való tartás
- vízhiány a legelön, szennyezett etetök, itatók
- hiányos idöjárás- és rovarvédelem a legelökön, kifutökon
- gyakori istállóváltás ( istállónomádok)
- a paták és az egészségápolás elhanyagolása
- különbözö egyedek , box szomszédok rendszertelen szétválasztása ill. összeengedése
- rosszul illeszkedö, elhasznált zablák, nyomást gyakorló nyergek, lószerszámok
- segédszárak gyakori és túlzott bevetése
- kétséges nevelési módszerek - pl. nyugtalan állatok órák hosszat való kikötése, késleltetett etetés mohóságnál, vízmegvonás pancsoló lovaknál stb.
- kérdéses tréningmódszerek mint pl. a hiperflexió ( németül Rollkur, a szerk.) , mely a lovat természetes egyensúlyérzékétöl fosztja meg és testi- lelki stresszhez vezet.

Ha box szomszédok nem értik meg egymást, de nem tudják egymást kerülni, ez hosszú távon stressz kiváltója és meg is betegítheti a lovat.
c° kichigin19-fotolia.com



A rejtett  ( finom) eröszak következményei

Sajnos  350 évig tartott, míg az állatokat jogi szempontból többé nem tárgyként hanem érzö lényként ismerték el. Azonban máig csak Németország az egyetlen olyan ország a világon, ahol az állatvédelmet az Alaptörvényben rögzítették.
Ennek ellenére hiányoznak még olyan törvények, mmelyek speciálisan a lovakat védenék. Vannak ugyan ajánlások, de nincsenek jogi kötelezettségek, szabályok, melyek a tartási kérdéseket ( boxméret stb.) érintenék és a túl korán megkezdett tréningre vagy az élsportban való alkalmazás következményeire tekintettel lennének.

A tartásmód, mozgáshiány, korai elhasználódás finom eröszakának testi következményeit jól mutatja a lovak halálozási kora, mely a biztosító társaságok szerint átlagosan 8 évre (!) tehetö.  A leggyakoribb halálok a krónikus sántaság és a tüdökárosodás.
A pszichés betegségek következményeit nem könnyü kimutatni, mert minden ló másképp reagál egy rejtett eröszakra.
Sajnos  nagyra tehetö a viselkedési zavarral rendelkezö lovak száma. Ezek az ún. problémás állatok többnyire lovagolhatatlanok vagy veszélyesek, hosszú rehabilitációt igényelnek, vagy a vágóhídon kötnek ki.

A finom eröszakot a legjobban a támában való jártassággal, tájékozódással kerülhetjük el, hogy minden lótartó önkritikusan szemlélje önmagát, az építö kritikát alkalmazza és kívülröl is képes legyen elfogadni azt.

/ Rövidített változat /



Szerzö: DI Romo Schmidt ( Eredeti teljes cikk: Pferderevue 9/2012)  
Fordította: Hegyi Angelika